Itt jegyzem meg az újdonsült napimádók kedvéért, hogy a napelemek egyenáramot állítanak elő, hatásfokuk 14-17%, ezért az egy energiaegységre vetített költséghányad oly magas, hogy az ún. "szigetüzemmód" (nem, vagy csak nagyon drágán lehet kiépíteni a villamoshálózatot) kivételével telepítésüket nem nevezhetjük gazdaságosnak.

Bár erről 2099-ben, megtépázott légkörű bolygónkon élő (?) leszármazottainknak lehet, hogy más lesz a véleményük.

A napkollektorok az elnyelt napenergiát egy hőtovábbító folyadéknak adják át, és további átalakítás nélkül hasznosítható hőenergiát nyerhetünk HMV (használati melegvíz), medencefűtés és fűtésrásegítés céljára. Hatásfokuk 70-80%, ami a kiváltott fosszilis energiahordozó árának figyelembevételével már rövid távon is megtérülő beruházásnak számít.

Folytatva a bevezető fizikai jelenséget, a napenergia-hasznosítás esetén a legtöbb energiát úgy kaphatjuk, ha az elnyelő felület mindenkor merőleges a nap irányára. Mivel a nap óránként 15 fokos sebességgel "halad" a keleti horizonttól a nyugati felé, a napenergia elnyelő berendezést forgatni lenne jó a mindenkori nap irányba. Napkollektort sem látunk sokat a magyar háztetőkön, de napkövető eszközöket még a napenergia hasznosításban élenjáró Ausztriában sem láttam. Miért? Valószínűleg azért, mert a követő elektronika és a hozzátartozó mechanika jelentős többletköltséget okoz, és csak igen nagy naperőművek esetén lehet gazdaságos.