Természetbarát és elvileg olcsón termel áramot – sokan ezért esküsznek a szélerőművekre. Mások szerint probléma, hogy az így előállított energiát nem lehet tárolni, ráadásul nagyon függ az időjárástól. Az MR1 Kossuth Rádió riportja a hazai szélenergia szektor helyzetéről.

A laikus számára a szél egyet jelent az ingyen energiával, mindazonáltal egyelőre a zöldenergiáért többet fizetünk. A törvény magasabb árat garantál a szélből termelt áramért is.

Tombor Antal, a Villamosenergia-ipari Rendszerirányító volt vezetője úgy véli, a szélenergia hasznosítása egy együttműködő villamosenergia-rendszerben különféle problémákat vet fel. „Egyrészt műszaki problémákat. Mi akkor szeretünk fogyasztani, amikor fent vagyunk, nappal, amikor tevékenykedünk, éjszaka meg alszunk. A villany pedig egy olyan furcsa termék, hogy abban a pillanatban, mikor előállították, el is kell fogyasztani” – mondja, majd hozzáteszi: a 8760 órás éves óraszámot figyelembe véve egy ilyen szélerőmű kb. nagyságrendben kétezer órát üzemel, tehát 6800 órában pótolni kell a villanyt, és a pótlás gyakorlatilag fosszilis erőművekben történik.”

A szélből nyerhető áram mellett érvel Ercsey Attila, az Élőlánc Magyarországért Mozgalom szakértője, aki szerint „a probléma az emberekkel van, akiknek a fogyasztása következtében csúcs- és völgyidőszakok adódnak, és ehhez minden energiafajtának alkalmazkodni kell.”

Úgy véli, minél nagyobb számú a szélerőmű, annál kiegyenlítettebb a termelés, mivel nem fordulhat elő, hogy az egész országban mindenütt szélcsend van. „Éppen az a garanciája az egyenletes szélenergiából termelt áramellátásnak, hogy minél nagyobb számú erőmű legyen, és enyhén túlméretezett legyen a rendszer.”

Stelczer Balázs évekkel ezelőtt vágott bele a szélerőmű üzemeltetésbe. Hangsúlyozza: az nyer az üzleten, aki 2006-ban jutott engedélyhez, ugyanis a 2006-ban kiadott Magyar Energia Hivatalos engedélyek még 15 évre szóltak a kötelező átvétel tekintetében. „Egy olcsó kivitelezésű szélerőművel vagy az ebből épített szélerőmű parkokkal ez bőven megtérül a beruházási idő alatt” – meséli Stelczer Balázs. 2006 óta az Energiahivatal nem adott ki új engedélyeket. A 2006-ban kiadott engedélyeknek a fele valósult csak meg, a körülbelül 150 erőműből most 80 van üzemben, a többi engedély pedig valahol a „levegőben lóg”, a beruházók még nem valósították meg.

Három év óta ismét lehet pályázni szélerőművek építésére, összesen 410 megawattra. Az Energiaklub alapvetően örül a hírnek, ám több garanciát szeretne. Varga Katalin programvezető felhívja a figyelmet a pályázat veszélyére. „A pályázat nem tartalmaz olyan visszafizetendő kauciót, amelyet elveszít a beruházó, ha nem sikerül megvalósítania a beruházását. Azt tapasztaljuk, hogy az eddig kiosztott 330 megawattnyi engedélyből nagyjából a fele épült meg, kérdés, hogy ez a pályázat most elég hatékonyan tudja-e biztosítani azt, hogy a most kiosztott engedélyekből is valóban konkrét beruházás lesz. Ennek az egyik veszélye, hogy egymás alá licitálnak a beruházók, és nem találnak utólag olyan befektetőt vagy finanszírozót, aki adja hozzá a tőkét.”

 2009.08.06.

Forrás MR1 Kossuth.hu